Hervay Ügyvédi Iroda - Kreatív jogi megoldások minden helyzetre

~ Budapesten, Gödöllőn és Online ~

Kérjen konzultációs időpontot! +36 30 914 18 91

Közös tulajdon megszüntetése

“Közös lónak túros a háta?!”

Gyakran igaz ez a mondás. Közös tulajdonról akkor beszélünk, ha a tulajdonjog ugyanazon a dolgon – meghatározott hányadok szerint – több személyt illet meg. 

Közös tulajdon többféleképpen is keletkezhet, mint például ingatlan közös vásárlásával, ráépítéssel, közös örökléssel, házassági vagyonközösség vagy társasházszerződés útján. Előfordul, hogy valamelyik tulajdonostárs ezt a tulajdonközösséget nem kívánja tovább fenntartani, ilyenkor a közös tulajdon megszüntetése a megoldás.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, erről a jogról való lemondás semmis.  A tulajdonközösség megszüntetésének módjára nézve elsősorban a felek megállapodása az irányadó, ők bármilyen megszüntetési módot alkalmazhatnak. Ha a tulajdonostársak a megszüntetés módjában nem tudnak egyhangúlag megegyezni, bármelyikük kérelmére a bíróság dönt. A bíróság három fő megszüntetési mód között választ a törvény által megadott sorrendben, de nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Fontos tudni, hogy ha az egyik tulajdonostárs ragaszkodik a közös tulajdon megszüntetéséhez, a többi tulajdonos ezt megakadályozni nem tudja, legfeljebb a megosztás módjába van beleszólásuk.

A közös tulajdon megosztása

A közös tulajdon megszüntetése a közös tulajdon megosztása útján történik. Ennek elsődleges módja a közös tulajdon tárgyának természetbeni, azaz fizikai (súly, mérték, darabszám, négyzetméter stb. szerint) megosztása, amely eredményeként az egyes részek a volt tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülnek. A természetbeni megosztásnak több akadálya is lehet: 

-         nem lehetséges (a dolog oszthatatlan);
-         lehetséges ugyan, de jelentős értékcsökkenéssel járna;
-         gátolná a rendeltetésszerű használatot;
-         jogi akadály (pl. ingatlanok esetén a megosztáshoz szükséges hatósági engedély hiánya).

A fenti felsorolásból is következik, hogy a közös tulajdon megosztása ritkán történik természetben.

A tulajdonjog megváltása

Ha a természetbeni megosztás nem lehetséges, a magához váltás jöhet szóba. Ha a tulajdonostársak közül egy vagy több érdekelt lehet abban, hogy az egész dolgon, vagy annak egy további - természetben megosztható - részén kizárólagos tulajdont szerezzen (mert benne lakik, azon vagy azzal gazdálkodik stb.), a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonú ingatlanrészt az abban lakó ("bennlakó") tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.

A közös dolog értékesítése, végső soron árverés

Ha a közös tulajdon megosztása az előző módokon nem (vagy csak részben) lehetséges, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személyekkel szemben az ilyen értékesítés során is megilleti.

Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos jogkérdésével irodánkhoz online tanácsadói rovatunkon keresztül is fordulhat.

Jogi képviseletre, megbízható ügyvédre van szüksége?

Kérjen konzultációs időpontot a +36 30 914 18 91-as telefonszámon.