Hervay Ügyvédi Iroda - Kreatív jogi megoldások minden helyzetre

~ Budapesten, Gödöllőn és Online ~

Kérjen konzultációs időpontot! +36 30 914 18 91

Tőlünk kérdezték

Honlapunkon keresztül számos látogatónak segítettünk eligazodni a mindennapi jogi kérdésekben. 


Egy adott márkanévhez két védjegyjogosult van bejegyezve az OHIM-nál (a két cég között nincs semmilyen megállapodás a védjegy tulajdonra vonatkozóan). Az egyik fél a másik fél beleegyezése nélkül szabadon dönthet-e a védjegy használatba adásáról, illetve értékesítheti-e (amennyiben ez lehetséges) a használati jogát? Van-e törvényileg előírt elővásárlási joga a másik félnek ilyen esetekben?

B. Marianna

Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja van, saját hányadával bármelyik jogosult rendelkezhet. Kétség esetén a közös védjegyoltalom jogosultjainak részesedési hányada egyenlő. A védjegyoltalom jogosultjának részesedési hányadára a többi jogosultat harmadik személlyel szemben a törvény alapján elővásárlási jog illeti meg. A védjegyet bármelyik jogosult egyedül is használhatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni. A közös védjegyoltalom jogosultjai a védjegy használatára harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. Mindez akkor is így van, ha külön nemzeti oltalommal nem, csak közösségi oltalommal rendelkeznek.
"Szeretném megkérdezni, hogy közös tulajdon (kis értékű vidéki ingatlan) esetén a tulajdonrész a tulajdonostársak beleegyezése és aláírása nélkül elajándékozható-e?"

K. Péter

Igen, nem szükséges az ajándékozáshoz a tulajdonostársak közreműködése, csak az ajándékozónak és a megajándékozottnak kell jelen lennie. Ajándékozási szerződés megszerkesztése, ellenjegyzése és a földhivatali képviselet munkadíja 40.000 Ft lenne, tulajdoni lap 3.000 Ft, a földhivatali díj 6600 Ft. Ha nem házastársak vagy egyenesági rokonok között történik az ajándékozás, a megajándékozottnak illetéket is fizetnie kell az adóhatóságnak. Ennek mértéke az ingatlan jellegétől és a rokonsági foktól függ.
"Jogilag, hogy volna helyes az ügyvezetői teendőim a kérdéses cégnél, ha előbb a cégkivonatba bejegyeztetem magam, mint ügyvezető? Vagy ettől függetlenül én tevékenykedhetek nincs ebből jogi probléma? "

V. Attila

Mindenképpen be kell Önt jegyeztetni, a kinevezését követő 30 napon belül. Ezidő alatt tevékenykedhet, amennyiben az üzleti partner a képviseleti jogosultságát nem kérdőjelezi meg. De általában pl. a bankok nem fogadják így el, és nem lehet aláíró a bejegyzésig.
"Férjem 2002-ben meghalt, a házasságból kettő gyermekünk született. Anyósom és apósom 2007-ben eltartási szerződést kötöttek. a másik gyermekükkel, ekkor már apósom súlyos beteg volt. Apósom 2008-ban elhunyt. Gyermekeim az eltartási szerződés miatt nem örököltek. Anyósom 2014.03.27-én hunyt el. Az eltartási szerződés ellenére több mint két évig folyamatosan, kórházban, elfekvő osztályon ápolták. A kérdésem a következő lenne: gyermekeim megtámadhatják-e az eltartási szerződést, és milyen sikerrel? "

Cs. F. Magdolna

Sajnos a tartás nem megfelelő nyújtása miatt csak a jogosult indíthatott volna pert, még életében, a szerződés megszüntetése iránt. Utólag erre, vagy akár értékaránytalanságra hivatkozással perindításra nincs lehetőség.

Adott esetben az apóssal kötött szerződés jóerkölcsbe ütköző volta megállapításának lehet helye, ha bizonyítani tudják, hogy a szerződéskötéskor az após már olyan legyengült, szellemileg leépült, kiszolgáltatott helyzetben volt, amely - várható közeli halálára is figyelemmel - nem indokolta részéről a tartási szerződés megkötését. Ez azonban nehéz és hosszadalmas bizonyítási folyamatot igényel, a kimenetele pedig erősen kétséges. Az anyós vonatkozásában megtámadási indokot az elmondottakból sajnos nem látok.
"Rövid kérdéseket szeretnék feltenni élettársi szerződéssel kapcsolatban: 1. Az élettársi szerződés megkötésével, a szerződés dátuma előtt szerzett vagyontárgyak, akár ingatlan, a továbbiakban nem képezik a másik fél tulajdonát is?

2. Ha a fenti tény nem automatikus, akkor az élettársi szerződés mellé vagyonjogi szerződést kell kötni, ami védi a felek korábban megszerzett tulajdonát?

3. Az élettársi szerződés megkötésével az egyik fél a másik fél adósságaiért anyagilag ugye nem felel? Úgy értem, ha az adós félen lehetetlen bármit is behajtani, mert nincsen tulajdona, az élettársától ugye nem hajthatják be?

A fentiek alapján én lennék az a fél, akinek tulajdona van és aggódom, hogy az élettársi papír megléte esetén a párom adósságai miatt engem fognak megtalálni. Ezt a magam és családom nevében szeretném elkerülni. A papír megléte művi úti terhesség létrejöttéhez szükséges. "

H. Bernadett

1. Nem feltétlenül. Az a kérdés, hogy maga az élet- és gazdasági közösség mikor kezdődött.

2. Az élettársi szerződés általában vagyonjogi szerződés, hiszen ezért készül. Ha Önöknek a reprodukciós eljárás miatt van szükségük a szerződésre, mintegy bizonyítékul az élettársi kapcsolat fennállására (feltételezem), akkor valószínűleg ahhoz egy butított verzió is elegendő lenne. Ha viszont vagyonjogi kérdéseket is akarnak benne rendezni, akkor az alaki követelményeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy érvényesnek minősüljön. Lehet akár két külön szerződést kötni, mondjuk ha ebben a speciális esetben nem akarják a vagyonjogi megállapodásukat illetéktelenek tudomására hozni, de általában csak egy szerződés készül: amely deklarálja az életközösség kezdetét és rendelkezik a vagyonjogi kérdésekről.

3. Minden a szerződéses rendelkezéseken múlik. Az életközösséggel, egy háztartásban éléssel, akár a mindennapi kiadások megosztásával még nem feltétlenül jön létre jogi értelemben is élet- és gazdasági közösség. Ez - ha nincs szerződés - bizonyítási kérdés. Bizonyítania annak kell, aki arra alapítva igényt akar érvényesíteni. Ez lehet egy hitelező, de akár maga az élettársa is. Egyébként, ha a felek között gazdasági közösség van, az élettárs akkor sem felel a másik fél harmadik személlyel szemben kötött szerződéseiből eredő tartozásaiért. Csak azokért, amelyben közös szerzőként - legalább hallgatólagosan - részt vett.

A fentiekből Ön is láthatja, hogy az élettársak vagyonjogi helyzete meglehetősen ingoványos terület. Ezért - főként, ha már úgyis hasonló szerződés megkötésére kényszerülnek - a vagyonjogi kérdések rendezését is feltétlenül javaslom.
"2008 szeptemberében vásárolt házamban kiirthatatlan, minden helyiségben megjelenő penészesedést tapasztalok. Az épület szigetelése nem megfelelő. Az eladó/kivitelezővel több alkalommal egyeztettem a javításról (így ki is csúsztam az 5 éves garancia időből). Érdeklődöm, jogi úton milyen lehetőségeim vannak most? Az eladó cége megszűnt idő közben. "

K. Andrea

Ha a cég valóban megszűnt, és törölték a cégnyilvántartásból (tehát ha pl. felszámolás útján történt, akkor a felszámolás befejeződött), akkor sajnos csak akkor van esélye bármire, ha a felszámolás (törlés stb.) ideje alatt a bíróság megállapította az ügyvezető vagy a tag felelősségét a cég tartozásaiért. Ha ilyen nem történt, akkor sajnos jogilag már nincs mit tenni. Ha a felszámolás még tartana, akkor hitelezőként (kárigényével) bejelentkezhetne az eljárásba, és - szükség esetén, ha a cég vagyonából megtérülés nem várható - maga is kezdeményezhetné hasonló felelősség megállapítását.
"Egyik kolléganőm Belgiumban kötött házasságot, most válna, de nem tudja, hol kell elindítani az eljárást. Úgy tudom, hogy a férj külföldi állampolgár, de az anyakönyvi kivonatot honosították Mo-n. Tud erre megoldást?"

K. Szilvia

Megindíthatja Mo-on. Elvileg, ha van a férjnek Mo-on lakóhelye vagy tartózkodási helye, akkor az aszerint illetékes magyar bíróság, ha nincs, akkor a kolléganő mo-i lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti, ha ilyen sincs, akkor ha az utolsó közös lakóhelyük Mo-on volt, akkor aszerinti magyar bíróság. Ha az előzőeknek semmi kötődése Mo-hoz, akkor a PKKB az illetékes.

Jogi képviseletre, megbízható ügyvédre van szüksége?

Kérjen konzultációs időpontot a +36 30 914 18 91-as telefonszámon.