Hervay Ügyvédi Iroda - Kreatív jogi megoldások minden helyzetre

~ Budapesten, Gödöllőn és Online ~

Kérjen konzultációs időpontot! +36 30 914 18 91

Közigazgatási jog

Közigazgatási határozat – fellebbezés a határozat ellen

A közigazgatási ügyek az életünk szinte valamennyi szegmensét átszövik. Közigazgatási eljárásban vagyunk ügyfelek akkor, ha valamilyen engedély, hozzájárulás, kedvezmény, igazolás (például építési engedély, személyi okmányok, járulékigazolás, illetékkedvezmény stb.) kiállítása vagy éppen jegyzői birtokvédelem iránt folyamodunk.

Kellemetlenebb, ha valamely hatóság (adó-, egészségügyi-, közlekedési, környezetvédelmi-, munkaügyi hatóság stb.) eljárása ellenérdekű fél kérelmére vagy hivatalból indul. Ennek célja ugyanis mindig valamilyen minket kötelező vagy minket valamitől eltiltó közigazgatási határozat meghozatala. 

A közigazgatási szerv az eljárása folyamán annak elősegítéséhez vagy folytatásához szükséges kérdésekben végzés(eke)t hoz,  az ügy érdemében viszont határozattal dönt. A közigazgatási határozat törvényben szabályozott eljárás eredményeként hozható, és meghatározott tartalmi és formai kellékeknek kell megfelelnie. A hatóság még a mérlegelési jogkörébe tartozó ügyekben sem dönthet önkényesen, annak szempontjairól a határozatában részletesen számot kell adnia. Ha a határozat nem felel meg a jogszabályoknak vagy jogos érdeket sért, a határozat elleni fellebbezés útján kaphatunk jogorvolatot. Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. Ellenkező esetben a fellebbezést a határozat ellen a másodfokú hatóság bírálja el.

A másodfokú hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

Lényeges tehát, hogy a fellebbezésben és az eljárásnak ez alapján indult másodfokú szakaszában az álláspontunk mellett szóló minden ténybeli és jogi érvünket részletesen kifejtsük. Erre ugyanis később már nem, illetve csak meglehetősen szűkre szabottan lesz lehetőségünk. A másodfokú határozat jogerős és végrehajtható, ellene további fellebbezésnek nincs helye.

A közigazgatási per

Amennyiben a fellebbezésünk a határozat ellen nem vezetett eredményre, vagy esetleg az ellenérdekű fél fellebbezésére a határozatot a másodfokú hatóság számunkra kedvezőtlenül változtatta meg, nincs előttünk más út, mint a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát kérni. A felülvizsgálat a másodfokú határozat jogszabálysértésére való hivatkozással kezdeményezhető. A keresetlevelet ez első fokú hatósághoz kell benyújtani, de a közigazgatási per a másodfokú hatósággal szemben a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt zajlik. A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti.

A közigazgatási per látszólag a polgári perhez hasonló keretek között folyik, tartalmát tekintve azonban a különbség alapvető.  Közigazgatási perben bizonyítás lefolytatásának már nincs – illetve csak igen kivételes esetekben – van helye, a bíróság az iratok és a felek előadása alapján dönt. Ebből adódik az is, hogy a bíróság az ítéletét alapesetben tárgyalás tartása nélkül hozza meg, hacsak valamelyik fél tárgyalás tartását nem kéri. A közigazgatási per egyetlen célja a határozat és az alapul szolgáló eljárás jogszerűségének a vizsgálata.

Ha a bíróság megállapítja, hogy a határozat jogszabályt sért – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A határozat megváltoztatására a közigazgatási perben eljáró bíróság csak a törvény által felsorolt néhány kivételes esetben jogosult.

A bíróság döntése ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye, csak kivételes esetben lehet – a bíróság jogszabálysértése esetén – a Kúriához fordulni rendkívüli jogorvoslatért. Mielőtt tehát az eljárás megindítása mellett döntünk, mindenképpen javasolt egy ebben a szakterületben járatos ügyvéddel konzultálni, és amennyiben a felülvizsgálat indokolt, a jogi érvelést rá bízni.

Közigazgatási eljárással kapcsolatos jogkérdésével irodánkhoz online tanácsadói rovatunkon keresztül is fordulhat.

Jogi képviseletre, megbízható ügyvédre van szüksége?

Kérjen konzultációs időpontot a +36 30 914 18 91-as telefonszámon.