Hervay Ügyvédi Iroda - Kreatív jogi megoldások minden helyzetre

~ Kreatív jogi megoldások minden helyzetre ~

Kérjen konzultációs időpontot! +36 30 914 18 91

Társasház alapítása

Társasház alapításának feltétele, hogy az épületingatlanban legalább kettő, műszakilag megosztott, önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség kialakítható legyen.

Ezek a lakások és helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek.  

Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás - különösen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. A társasház az általa viselt név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető. A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint felelnek.

Társasház alapítása közokiratba foglalt vagy ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirattal történik, amelyet valamennyi tulajdonostárs aláír. Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

Társasház alapítása már fennálló és még felépítendő ingatlan esetében is lehetséges. Jellemző esete, ha egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdonostársai döntenek a társasház alapítása mellett.

Felépítendő épületre társasház úgy alapítható, hogy az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának megfelelően a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik (ez kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez). Ez után a társasház bejegyzése a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kérhető.

A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.

Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak - tulajdoni hányad szerinti - többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.

Az alapító okiratban meg kell határozni:

-    a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
-    a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes
     tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot és meghatározásának módját,
-    a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
-    az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
-    a közösség közös nevét

Az alapító okirat elkészítéséhez szükséges okiratok:

-    tulajdoni lap
-    építési engedély
-    jogerős használatbavételi engedély
-    épületfeltüntetési vázrajz
-    szintenkénti alaprajz