Hervay Ügyvédi Iroda - Kreatív jogi megoldások minden helyzetre

~ Kreatív jogi megoldások minden helyzetre ~

Kérjen konzultációs időpontot! +36 30 914 18 91

Társasházi alapító okirat módosítás

A társasházi alapító okirat a tulajdonviszonyokat és a társasház működését alapjaiban meghatározó dokumentum.

Tartalmazza többek között a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket; a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot és meghatározásának módját; a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt.  Szükség szerint tartalmazza továbbá az egyes külön tulajdonokhoz tartozó többletjogosultságokat illetve korlátozásokat, a közös költség felosztásának módját, a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jogot stb.

A társasház működése során a megváltozott körülményeknek vagy igényeknek való megfeleléshez a társasházi alapító okirat módosítása válhat szükségessé. Ha pedig az alapító okirat kötelező tartalmát érintő változás már be is következett (például közgyűlési határozat alapján), a változást a társasházi alapító okirat módosítása keretében az okiraton át kell vezetni.

Sajnálatos módon sem a társasházi törvény, sem az ingatlannyilvántartási jogszabályok nem adnak egyértelmű és kellően részletes útmutatást a társasházi alapító okirat módosítás végrehajtására, és a szabályozási hiányosságokat a bírói gyakorlat sem pótolta.

Társasházi alapító okirat módosításához főszabályként valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.

Az alapító okirat ugyanakkor felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről.

A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.

A fentiek szerint meghozott közgyűlési határozatot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, amely ekként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okiratnak minősül. A társasházi alapító okirat módosítása esetén az új alapító okiratot a földhivatalhoz be kell nyújtani.