Blog

A régi Polgári törvénykönyv közel ötvenöt évig szabályozta a civil kapcsolatainkat és a gazdasági forgalmat. A törvényt még az új Ptk. március 15.-i hatálybalépése után sem kell „kidobni”, mert az új törvény kimondja, hogy annak szabályait csak a hatálybalépését követően keletkezett jogviszonyokra, az azt követően bekövetkezett tényekre és körülményekre kell alkalmazni.

Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) szakít a szellemi alkotások kifejezéssel, és a szerzői jogi és az iparjogvédelmi jogviszonyokra vonatkozóan beéri egy kisegítő szabállyal. Az új Büntető törvénykönyvben (Btk.) viszont önálló fejezetet kaptak a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények.

Az új Ptk. egyik kevésbé ismert újítása nyomán március 15-étől eltűnik a törvénykönyvből a „szellemi alkotás” kifejezés. A hatályos kódex még a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról tartalmaz néhány rendelkezést, az újban viszont a „szerzői jog és iparjogvédelem” fordulat veszi át a helyét. A Második Könyv negyedik része (2:55. §) mindössze egyetlen mondattal intézi el a szabályozást: „E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak.”

A Kúria idei döntésében kimondta, hogy a társasház közös képviselőjének képviseleti joga nem korlátlan, csak azokban az ügyekben járhat el a társasház közösség nevében, amelyeknek intézésére jogszabály, vagy a közgyűlés határozata feljogosítja. Ekként például a közös képviselőt a választottbírósági kikötés aláírására felhatalmazó közgyűlési határozat hiányában a választottbírósági szerződés sem jön létre. (BH 2014.5.154 I.)

Jövő év február elejétől a társasházak törvényességi felügyeletét a jegyzők látják el, a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényhez a zárószavazás előtt beadott módosítást december közepén szavazta meg a parlament.

Bár többször módosították, a ma is hatályos társasházi törvény 2003-ban született. A társasházak törvényességi felügyeletére azonban nem tartalmazott szabályt. Végül egy 2009-es módosítás egészítette ki ezzel a törvényt. A társasházak törvényességi felügyeletét 2010 elejétől az ügyészség látta el. Amennyiben a törvényesség nem volt biztosítható, akkor az ügyészség a bírósághoz fordulhatott. Ezt a szabályt a kormány 2010 június közepén - törvénymódosítással - kivetette a társasházi törvényből. Azóta törvényességi felügyelet nélkül működtek a társasházak.

Adójogviszonyokban a jogokat rendelkezésszerűen kell gyakorolni, ezzel ellentétes adózói magatartás esetén a hatóság átminősítése jogszerű. Nem szolgálhat az adózó előnyére, nem róható az adóhatóság terhére, hogy a szerződéses láncolatban egy ellenőrizhetetlen off-shore cég vett részt - foglalt állást a Kúria.

A magánszemély felperes cégei tulajdonában álló jogok és eszközök bevitelre kerültek egy olyan újonnan alapított cégbe, melyben a felperes 10%-os részesedéssel bír, a további 90%-os részesedés egy Csatorna szigeteken bejegyzett off-shore cégé. Az új céget megvásárolta egy külföldi tulajdonban álló társaság, a befolyt vételár teljes összege ténylegesen a felpereshez és cégeihez került.

Hatályon kívül helyezett egy adósnak kedvező semmisségi döntést a Győri Ítélőtábla.

Hatályon kívül helyezett kedden a Győri Ítélőtábla egy olyan első fokú bírósági döntést, amely a szerződés egészének semmisségére hivatkozva az adósnak adott igazat egy devizahiteles-perben. Ugyanez a tanács pár órával korábban egy másik szerződés részbeni semmisségét mondta ki.

Zámbó Tamás bíró az ítélethirdetéskor kiemelte: a fellebbviteli eljárásban elbírált ítéletet meghozó Szombathelyi Törvényszék csupán a teljes semmisség kérdésével foglalkozott az ügyben, és ki is mondta azt, arra hivatkozva, hogy nem jelölték meg a felvett hitel összegét. A bíró – hangsúlyozottan speciálisként említve az esetet – megjegyezte: a most tárgyalt ügyben a felek egy alkalommal úgy módosították a szerződést, hogy abba belekerült a tartozás összege, így kiküszöbölték a semmisségi okot.

Likviditási gondokat okozhat az Áfa törvény júliustól hatályos módosítása azon cégeknél, amelyek a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el. Erre a továbbiakban nem lesz lehetőség, ezért gyakorlatilag előlegezniük kell az áfát.

Vajon hogyan tud egy cég tulajdonosa visszavonulni az aktív üzleti élettől úgy, hogy közben nem kerül veszélybe a sok év alatt felhalmozott cégvagyon? A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezései megoldást kínálnak a dilemmára.

Az angol keresztes lovagok, amikor a Szentföld felszabadítására indultak, az értékeiket egy megbízható személynek adták át, aki távollétükben gondoskodott a családjukról, és megőrizte a vagyont. Ha nem tértek vissza a háborúból, akkor a megbízott vagyonkezelő a meghagyásuk alapján rendelkezett a vagyonnal a kedvezményezettek javára.

Gyakran a tagok a tagsági részesedésüktől való gyors megszabadulást választják azért, hogy a céget elhagyva hátat fordítsanak a cég hitelezőinek, és a céget a tartozással együtt „eltemessék”. Ez azonban korántsem annyira egyszerű megoldás, mint amilyennek látszik.

Sok többségi tulajdonos nincs tisztában azzal, hogy az általa eladóként kötött adásvételi szerződés megtámadható, ha annak megkötésére a cég fizetésképtelenségi helyzetének beálltát követően került sor, vagy ha az eladó az átruházás során nem jóhiszeműen járt el.

A minőségi csere mint felmondási ok régóta szerepel joggyakorlatunkban, ennek ellenére nagy bizonytalanság övezi, mivel a törvény szövege nem definiálja pontosan a fogalmát. A minőségi csere a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató az addigi munkavállaló helyett egy olyat alkalmaz, aki jobban illeszkedik az adott munkakörbe.

Május 2-től kerül be a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) a "Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése", mint önálló bűncselekmény - a Btk. kiegészítését a zsebszerződéseket tiltó, februárban hozott törvény tartalmazza.

A törvény - a Btk. módosítását leszámítva - már március közepén hatályba lépett. A lényege az, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések semmisek. A semmisséget a törvény hatálybalépését megelőzően - tehát március közepe előtt - létrejött szerződésekre is alkalmazni kell. Egy engedményt ad a törvény: a hatálybalépést követő 30 napon belül rendezhető a jogellenes szerződés, vagyis egy hónap alatt kellett jogszerűvé tenni azt.

Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) jelentős változásokat hozott a munkáltatók-munkavállalók viszonyában. Éppen megszoktuk az újításokat, most azonban kénytelenek vagyunk további új előírásokkal szembenézni.

Az új Ptk. nem hagyta érintetlenül a munkaviszony szabályait rendező kódexünket sem. Az Mt. ugyan csak bizonyos rendelkezései tekintetében kapcsolódik össze a polgári jogi szabályokkal, azonban ezek meglehetősen lényegi kérdéseket érintenek. Ilyen kapcsolódási pont többek között a felek kártérítési felelősségének szabálya, vagy a sérelemdíj.

Az offshore cégeknek kifizetett uniós pénzeket visszaköveteli az érintett cégektől a kormány. A szabálytalansági eljárás a legtöbb esetben már elindult, mielőtt azonban a határozatok jogerőre emelkednek, a vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy tisztázzák magukat.

Perek tucatjára számít a Miniszterelnökség amiatt, hogy az offshore cégeknek kifizetett uniós pénzeket visszaköveteli az érintett cégektől a kormány - írja szombati cikkében a Magyar Nemzet. A listára 276 vállalkozás került fel, s még körülbelül kétezernél folyik vizsgálat. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a lapnak azt mondta, akár a bíróság előtt is meg tudják védeni igazukat.

Jelentősen megnehezíti a zártkertek adásvételét az új földtörvény. A legegyszerűbb esetben is hónapokig tart a procedúra - rengetegen élnek ilyen területen, közülük kevesen tudnak a változásról.