A házasságon kívüli életközösség nem eredményez vagyonközösséget a felek között: az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szerezhetnek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.
Annak a félnek, aki erre a bíróság előtt hivatkozik, bizonyítania kell nemcsak a közös gazdálkodás tényét, hanem azt is, hogy milyen forrásból és milyen mértékben teljesített hozzájárulást az életközösség alatt szerzett, közös tulajdonba tartozónak vélt vagyonelemek tekintetében. Mindennek bizonyítása sokszor nem egyszerű, és a félnek lelkileg is nagy megterhelést jelent.
Mindezek a problémák elkerülhetők, legalábbis jelentős mértékben kiküszöbölhetők akkor, ha a felek egymás közötti vagyoni viszonyaikat – az életközösségük tartamára – vagyonjogi szerződéssel rendezik. Ez a megoldás tehát nemcsak a házastársak privilégiuma. Sőt, törvényi védelem hiányában az élettársaknál talán még nagyobb a jelentősége, és emiatt a “papír szükségessége” a partnerrel is könnyebben elfogadtatható.
Élettársi vagyonjogi szerződés az életközösség létrejöttét megelőzően és annak fennállása alatt is köthető, hatálya pedig nem csak a már meglévő, hanem a jövőben megszerzendő vagyontárgyakra is kiterjedhet!
Az élettársi szerződéssel a felek rögzíthetik az életközösség létrejötte előtt meglévő, és így különvagyonukba tartozó vagyonelemeket, valamint meghatározhatják, hogy az együttélésük alatt szerzett vagyonból mely vagyonelemek kerülnek közös tulajdonukba, és melyek tartoznak egyikük vagy másikuk különvagyonába. Az élettársi szerződésben a felek megállapodhatnak a bíróság előtt olyan nehezen bizonyítható és megfogható kérdésekben, mint pl. a háztartási munka, a gyermeknevelés stb. beszámításának módjában és mértékében is.
Végrendelet hiányában az élettárs az elhunyt partnere után semmit nem örököl, függetlenül az együttélés hosszától, és attól is, hogy az elhunytnak esetleg nem volt vérrokona. A vagyonjogi szerződés ilyen esetre is egyszerűsíti a túlélő élettárs helyzetét azzal, hogy egyértelműen meghatározza azokat a vagyonelemeket, amelyek a túlélő élettárs vagyonát képezik és ekként nem tartoznak a hagyatékhoz.
A vagyonjogi szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges, ez garancia arra, hogy a felek megfelelő tájékoztatást és segítséget kapjanak arról, mit érdemes belefoglalni egyezségükbe.
Élettársi szerződés megkötése esetén mindkét fél tudja, mit hozott a kapcsolatba és mi marad neki különválás esetén, tehát nincs vég nélküli, felesleges veszekedés, osztozkodás és elkerülhető a hosszadalmas és költséges bírósági procedúra.
Élettársak vagyoni viszonyaival kapcsolatos jogkérdésével irodánkhoz online tanácsadói rovatunkon keresztül is fordulhat.
