Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges, ennek feltétele a jogi képviselet (ügyvédi ellenjegyzés). Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állt be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható.
Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el; a felelősség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoztatja az ajándék olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer. Az ajándékozó az általános szabályok szerint felelős azért a kárért, amelyet az ajándékozással kapcsolatosan a megajándékozott egyéb vagyonában okoz.
Az ajándék visszakövetelése
A még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra létfenntartása érdekében szüksége van, és a visszaadás a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Ha a megajándékozott (vagy vele együtt élő hozzátartozója) az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti a helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. A szokásos mértékű ajándékot nem lehet visszakövetelni.
Ajándékozási illeték
Az ajándékozás után a megajándékozottnak illetéket kell fizetnie, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentés ingatlan esetében az ajándékozási szerződésnek a földhivatalhoz való benyújtásával megtörténik.
Az illeték mértéke az ajándék tiszta forgalmi értékének 18%-a, lakástulajdon (és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog) esetén 9%-a. Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának (vagyoni értékű jogának) ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. Az illetékfizetési kötelezettség alól számos esetben lehet mentesülni, e körben kiemelendő, hogy illetékmentes az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett ajándék, valamint a személyi jövedelemadó törvény is tartalmaz rendelkezést a kis értékű ajándékok illeték, illetve adómentességére.
Lényeges változás azonban a korábbi időszakhoz képest, hogy egyenesági rokonok között az ajándékozás – az ajándék tárgyára tekintet nélkül – illetékmentes.
Ajándékozási szerződéssel kapcsolatos jogkérdésével irodánkhoz online tanácsadói rovatunkon keresztül is fordulhat.
