Önkéntes teljesítés hiányában a károsult az igényét kártérítési perben érvényesítheti. A per az általános bíróságok, azaz – a követelt összeg nagyságától függően – a járásbíróságok vagy a törvényszék hatáskörébe tartozik. Kártérítési pert a károsult (felperes) a károkozó (alperes) lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz benyújtott keresetlevéllel indíthat. Az első fokú eljárás illetéke a követelt összeg 6%-a. Vagyoni-jövedelmi helyzettől függően a fél illetékfeljegyzési jogot vagy személyes költségmentességet is igényelhet.
Mit vizsgál a bíróság?
A kárfelelősség megállapításához négy alapvető feltételnek kell együttesen teljesülnie: a felelősnek tartott személy magatartása jogellenes és neki felróható legyen, ténylegesen kárt okozzon továbbá a magatartás és a kár közötti okozati összefüggés megállapítható legyen.
Kártérítési perben ez azt jelenti, hogy a károsultnak kell bizonyítania a kár tényét, mértékét és a magatartással való okozati összefüggést. A károkozó a felelősség alól azzal mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a magatartása nem volt jogellenes, vagy jogellenes volt ugyan, de nem felróható.
A kár legáltalánosabb értelemben minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító tevékenység folytán személyében vagy vagyonában ér. Főszabály szerint a kárért felelős személy az okozott kárt teljes egészében köteles megtéríteni.
A kompenzáció módja a kár jellegétől függ. Ebben a tekintetben megkülönböztetjük a vagyoni kárt, amely a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenésként manifesztálódik; és a nem vagyoni kárt, amely nem más, mint a személyhez fűződő jogok (pl. a jóhírnévhez való jog) megsértéséből eredő sérelem. Anyagi kár esetén a kártérítés mindig vagyoni kártérítést, azaz anyagi reparációt jelent. Nem vagyoni kár esetén a károsult a nem vagyoni kártérítés mellett a károkozóval szemben egyéb polgári jogi igényeket (pl. elégtétel adása, eredeti állapot helyreállítása stb.) is támaszthat.
(Itt kell megjegyeznünk, hogy a jelenleg használt kártérítési jogi terminológia mára már kissé túlhaladottá vált. A kártérítés ugyanis fogalmából eredően mindig vagyoni kártérítést jelent. A „nem vagyoni kár” ugyanakkor valójában nem anyagi hátrány, hanem személyes sérelem. Helyesebb ezért ha – az új Polgári Törvénykönyv terminológiáját követve – a „nem vagyoni kár” helyett a „nem vagyoni hátrány” vagy „sérelem”, a „nem vagyoni kártérítés” helyett pedig a „sérelemdíj” kifejezéseket használjuk.)
Mielőtt kártérítési pert indít
Mielőtt pereskedésbe kezdene, figyelemmel kell lennie arra, hogy a bíróságok alapvetően jogszolgáltatók, a hagyományos értelemben vett igazságszolgáltatásra csak a jogszabályok keretei között van lehetőségük. Ezért mindenképpen érdemes időt, és ha szükséges, némi pénzt szánni arra, hogy ügyét egy arra szakosodott ügyvéddel felülvizsgáltassa. Sok időt, energiát és pénzt spórolhat meg azzal, ha a perbe felkészülten kezd bele, vagy az esélyek ismeretében inkább úgy dönt, hogy eláll a perlési szándékától.
Ügyvédi irodánk kártérítési ügyekben teljes körű tanácsadással és a kártérítési perekben jogi képviseletük magas színvonalú ellátásával áll ügyfelei rendelkezésére.
Kártérítéssel kapcsolatos jogkérdésével online tanácsadói rovatunkon keresztül is fordulhat hozzánk.
