A fogyasztók a márkanévvel nemcsak a terméket vagy a szolgáltatást, hanem annak minőségét illetve színvonalát, sőt sokszor magát az azt forgalmazó céget is azonosítják. A márkanév tehát önmagában is komoly piaci értéket képviselhet, amellyel már a termék bevezetése előtt is érdemes számolni és védelméről időben gondoskodni. A márkanév levédése ugyanis nemcsak egy már forgalmazott, konkrét termék kapcsán lehetséges, hanem arra akár a termék piaci megjelenését megelőzően is sor kerülhet.
A logó és a márkanév levédése nem jelent mást, mint hogy egy adott termékkörhöz kapcsolódóan valamely ábrára, elnevezésre védjegyoltalmat szerzünk. Az oltalom fennállása alatt minősül a védettséget élvező logó vagy márkanév védjegynek. A védjegyoltalom azonban nemcsak a logót és a márkanevet illetheti meg.
Védjegy lehet szó, szóösszetétel (pl. akár személynév, cégnév, jelmondat), betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, feltéve, hogy megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható. További feltétele a lajstromozásnak, hogy azzal szemben ne álljon fenn sem feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), sem viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert).
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára és használatba adására. Ez utóbbi jellemzően díjfizetés ellenében történik, a jogosult által használati szerződésben (védjegylicencia-szerződésben) adott engedély alapján.
A márkanév levédéséhez vagy más védjegyoltalom szerzéséhez a kérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához elektronikusan nyújtjuk be. A bejelentés előtt érdemes lehet ún. védjegykutatást is elvégezni annak kizárása érdekében, hogy esetleg egy már fennálló jogosultság miatt a kérelmünket elutasítsák.
A védjegyoltalom – a bejelentés napjára visszaható hatállyal – a lajstromozáskor keletkezik. Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított tíz évig tart, amely további tíz-tíz éves időtartamokra megújítható. Területi hatálya nemzeti oltalom esetén az adott ország területére terjed ki, de a Madridi Megállapodás szerint nemzetközi illetve Európai Közösségi bejelentés is tehető.
A védjegyjogosult védjegybitorlás miatt pert indíthat a bíróság előtt, és
a) követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
e) követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
Szellemi alkotások jogával kapcsolatos jogkérdésével irodánkhoz online tanácsadói rovatunkon keresztül is fordulhat.
