A közgyűlési határozat megtámadására bármely tulajdonostárs jogosult arra hivatkozással, hogy a határozat jogszabály, az alapító okirat illetve a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. A közgyűlési határozat megtámadása a határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló peres eljárás. A tulajdonostárs az érvénytelenség megállapítását a sérelmesnek tartott határozat meghozatalától számított 60 napon belül, keresettel kérheti a bíróságtól. A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti.
Szemelvények a társasházi közgyűlési határozat megtámadása körében irányadó bírói gyakorlatból:
Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a társasház közösség tulajdonosai közgyűlésen elfogadott határozatukkal a korábbi közgyűlésen hozott határozattól eltérő rendelkezést hozzanak. (BH+ 2012.5.214)
A társasházi közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását bármely érvénytelenségi ok - így a közgyűlés összehívásának szabálytalansága - esetén is a hatvan napos elévülési határidő alatt lehet kérni a bíróságtól. (BH 2011.6.166)
A jogszabályban előírtaknak megfelelő - a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában terhelő - költségviselésről szóló társasházi közgyűlési határozat a kisebbség jogos érdekének lényeges sérelmére hivatkozással megalapozottan nem támadható. (EH 2009.2061)
A bíróság a társasház közgyűlésén hozott határozatok tekintetében semmilyen jogszabálysértést nem észlelhet hivatalból, ezért olyan ok miatt, amelyre a felek a jogvesztő határidőn belül nem hivatkoztak nem állapíthatja meg a határozat érvénytelenségét. (BH+ 2008.12.560)
Érvénytelen az a társasházi közgyűlési határozat, amely a külön tulajdonban álló társasházi lakás nem lakás célú használatát, vagy ilyen célra történő átengedését a többi tulajdonostárs hozzájárulásához köti. (BH 2007.7.237)
Nem jogszabálysértő az a társasházi közgyűlési határozat, amely a tulajdonostársakat arra kötelezi, hogy telefonszámukat a közös képviselőnek adják meg. Nem jogszabálysértő az a közgyűlési határozat sem, amely felhatalmazza a tulajdonostársakat arra, hogy az általuk a társasház javára végzett munka ellenértékét a közös költség címén fizetendő összegbe beszámítsák. (BH+ 2006.10.456)