Ezek a lakások és helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek.
Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás - különösen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. A társasház az általa viselt név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető. A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint felelnek.
Társasház alapítása közokiratba foglalt vagy ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirattal történik, amelyet valamennyi tulajdonostárs aláír. Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
Társasház alapítása már fennálló és még felépítendő ingatlan esetében is lehetséges. Jellemző esete, ha egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdonostársai döntenek a társasház alapítása mellett.
Felépítendő épületre társasház úgy alapítható, hogy az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának megfelelően a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik (ez kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez). Ez után a társasház bejegyzése a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kérhető.
A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.
Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak - tulajdoni hányad szerinti - többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.
Az alapító okiratban meg kell határozni:
- a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
- a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes
tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot és meghatározásának módját,
- a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
- az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
- a közösség közös nevét
Az alapító okirat elkészítéséhez szükséges okiratok:
- tulajdoni lap
- építési engedély
- jogerős használatbavételi engedély
- épületfeltüntetési vázrajz
- szintenkénti alaprajz
